.
.
(kétségbevonhatatlanul megbízhatatlan tudományos tény, hogy minden folyó az összes kacskaringójával és kanyarulatával és kitérőjével és kínlódásával és hibájával és kóborlásával együttvéve háromszor, egészen pontosan π -szer (azaz 3,14... -szorszerször) annyi utat tesz meg a forrástól a tengerig, mint amennyi az egyenes vonalban való haladáshoz elegendő volna


(és a tavak?
lehet, hogy vannak akik folyók, mások meg tavak,
akik tónak születnek, velük mi van?)


- kivonat: a.b. city c. regényéből)
.
.
.
álmában egy patak volt délután két órakor
majd egy homokba támaszkodó női kéz a tengerparton,
ahol az egyre fényesebb nap lassan kioltott mindent,
illetve kioltott volna, mielőtt
az utolsó pillanatokat megelőzve fölébredt
.

Nincsenek megjegyzések: